2015. augusztus 4., kedd

ebi

07.22.
Kb. negyedórát töltök az ászana gyakorlásával, elsőre az a legnagyobb kihívás hogy megtaláljam a helyem és képes legyek felvenni  a pózt.
Erősebb nyomás a vállon jelentkezik, majd hamarosan a torokban is kellemetlen érzés jön elő, idővel az annyira felerősödik, hogy emiatt abba is hagyom a kitartást.
Magunkra vállalt kötelezettségek?
A határon gondolkodok. Hol, hogyan, ki és mi alapján dönti el mi az a kötelezettség amit fel kell vállaljak vagy már nem (a szüleimmel, barátaimmal, kollégáimmal vagy saját magammal szemben)?
Válasz nincs, de a torok érzete miatt abbahagyom a gyakorlást.


07.23.
1 db 10 perces kitartás. Torokban most nem jelentkezik a kellemetlen érzés. Vállon és a tarkón viszont erős a feszülés.
Súlypont áthelyezés.
Arra jöttem rá, hogy a kisebb dolgokat is becsüljem meg, és ne sajnáljam önmagam, többre jutok e nélkül. (Ez egy jó pár hónapos változás eredménye.)


07.24.
1 db 8 perces kitartás, vállon és enyhén a torokban jelentkezik a nyomás.
Megint a kötelezettségeken gondolkodom. Inkább hárítok, nem akarom eldönteni, hol vállalok többet és hol kevesebbet, de ha valaki szembesíteni vele, úgy érzem akkor sem változtatnék a jelenlegi felálláson. 


07.26.
1 db 12 perces kitartás, fizikai érzet hasonló az előző napihoz, váll és nyak.
Kötelezettségek.
Erőltetem a témát, de valahogy elvesztem benne. Nem régen olvasott Hillél gondolat jön elő, és bocs de megkeresem a könyvet és pontosan idézek:
1. Ha én nem vagyok magamért, ha én nem képviselem a saját érdekeimet, akkor ki lehetne értem? Ki segíthetne nekem?
2. Ha csak magamért vagyok, ha csak saját érdekeimet képviselem, mi vagyok?
3. Ha nem most, akkor mikor?


07.27.
1 db 5-6 perces kitartás. Ma nagyon nehezen tudom kitartani az ászanát, olyan mint tegnap óta 20 kg híztam volna és az a plusz súly belenyom a nyakamon, a vállamon keresztül a padlóba.
Önzőség a és a kötelezettség kettősén agyalok.

2015. július 22., szerda

ebi

07.12. vasárnap
Egy 5 perces „beülés”.  Feszítés először a vállaimban majd a hát középső részén jelentkezik, ahogy törekszem előre a fejemmel ez az érzés csökken és helyette a derekam húzódik. Próbálom a lábfejem egyenesen tartani és a sarkam előretolni, de ekkor nagyon erős a feszítés az egész lábam hátsó felén.
Mi az ami engem visszatart, hátráltat? Ezzel a kérdéssel foglalkozom és itt most beköszön az a probléma, ami már a program elején is zavart engem. Keresem, kutatom, próbálom jobban megismerni magam, sok esetben választ is kapok , de ezeket az információkat én nem szeretném az internetre felrakni.


07.13. hétfő
Egy hosszabb és három rövidebb beállás. Minden egyes ászanába egyre nehezebben megyek bele, elég darabos vagyok. Az egész testem feszül a fejemtől a sarkamig.
Úgy érzem mintha gúzsba lennék kötve.
Elmúlt hetek tapasztalata alapján azt mondanám , hogy maga az ászana kivitelezése a bemelegítés és a tényleges érzelmi hatások, felismerések pedig napközben egy-egy csendesebb pillanatban jönnek elő.


07.14. kedd
Mivel tegnap nehezemre esett egymás után belemenni az ászanába ma úgy döntök egy hosszút fogok csak kitartani, ez 8 percre sikeredik.
Feszülés főleg derék tájt és szokásos módon a lábam hátsó felén jelentkezik.
Milyen korlátok állnak előttem, mi segíthet megszabadulni? Válasz van.
Erőt veszek magamon és beállok egy újabb ászanába, ezt csak rövid ideig sikerül kitartanom, de meglepő módon egy olyan probléma merül fel bennem, amit már többször a fejemhez vágtak, de én ezt mindig tagadtam, de most el kell ismernem, hogy igazuk volt a jó szándékú kritikusaimnak.


07.15. szerda
szünnap


07.16. csütörtök
Egy hosszabb és egy rövidebb kitartás, feszülés elsősorban a lábban jelentkezik.
Először a jó és a rossz, a fehér és a fekete közötti különbségen gondolkodom.
Lehet hogy ellentmondásos, de úgy tartom , hogy nincs tiszta fehér és tiszta fekete, a szürke sok árnyalat van.
Viszont van különbség a jó és a rossz között, ez tartja, tartaná rendben a világot, ehhez próbálunk meg igazodni (jobb esetben).

Nyugat jelentésén gondolkodom még.  Igazán sokat nem mond nekem, a naplemente jut eszembe, amihez az alábbi szavakat kötöm: nyugalom, elcsendesedés, megpihenés, békesség.


07.17. péntek
Két 3-4 perces kitartás.
Szokásos fizikai tünet: erős feszülés a láb, enyhébb a derék és a lapocka környékén.
Mit kell feladnom? Válasz megvan, ami talán már fél siker. Megvalósítás na az nehezebb.


07.18-20.
szünnapok  :(

ebi

07.11. szombat
Két rövid kb. 6 perces beállás, túl fáradt vagyok többhöz. Kivitelezésben figyelek, hogy a karokat erős feszítésben vigyem fel.
Érzelmi hatás nem jelentkezik.

2015. július 20., hétfő

vikka

A múlt héten(,egy nap kivételével) becsületesen gyakoroltam a paszcsimottán ászanát.
A tapasztalataim és érzeteim zömében "csak" testi szinten jelentkeztek.
Az egész lábszáram ami feszült,merev volt,a folyamatos kitartás hatására azért sokat lazult és engedett.
A kezdeti kényelmetlenségek,merevségek,a póz kitartása közben mindig sokat lazultak.
Mégis,ahogy másnap újra nekiálltam a feladatnak,úgy éreztem,hogy megint elölről kell kezdenem,nem lettem lazább. (Mondjuk én mindig reggel gyakorlok,amikor még merevebbek az izmok).
Azt figyeltem még meg,hogy nagyon jól esik egy idő után tartanom a pózt. Élveztem a gerincem nyúlását,s azt a törekvést,hogy elől egyre jobban csukódjak. Volt mindig egy képem magamról,s szerettem volna magam látni egy tükörben,hogy összevethessem a két képet.
Ami eszembe jutott párszor,az a szó,hogy "bicska".
Aztán az alázat,s hogy meghajlok,valami,valaki előtt,és magam előtt is...
Picit tovább fűztem a gondolatot,és rájöttem,hogyha kicsit lazulnék,engednék minden szinten,akkor ezeket a dolgokat is könnyebben élhetném meg.

2015. július 14., kedd

13

Most is először deréktájban éreztem húzódást, majd a lapockáknál egy kicsivel később érkezett meg egy hasonló érzet. Kb. 2-3 perc után elkezdett zsibbadni a bal lábam jobb oldala a nagy lábujjam irányába, először azt hittem, gond van, megtapogattam a lábamat: valójában nem zsibbadás inkább egy ahhoz nagyon hasonló testérzet volt, mely ki is tartott a gyakorlás végéig.
Magáról a pozitúráról eszembe jutott a strucc, amint a földbe/homokba dugja a fejét: védett helyzetnek tűnik, de közben seggbe rúghat akárki.

2015. július 13., hétfő

vikka

Először állva próbálkozom. Nagyon merev vagyok,nagyok nem esik jól. Ha valaha is lejjebb tudtam hajolni,annak már se híre,se hamva...
A nyakam és a hátam nehezen adja meg magát.
Nemsokára már ülésből próbálkozom.
Jobban megy.
Nyújtok előre,próbálok csukódni. Szeretném látni magam egy tükörben.
Abszolút a fizikai szinten való kivitelezéssel vagyok elfoglalva.
Feszül hátul a combom,lábszáram.
Átfut az agyamon,hogy bizonyos dolgokban merev vagyok...
Nem tudok tovább gondolkodni,túlságosan hamar kizökkenek,talán mert kevés időm van ma reggel.
Nyugtalan vagyok és kicsit szorongok.
Szorongok? Össze vagyok szorulva ebben a pózban.
Holnap tovább próbálkozom.